ELŐZMÉNYEK
A tokodi altárók kihajtását 1896-ban kezdték el a kitermelt szén kedvezőbb szállítási lehetőségeinek biztosítása céljából. Az 1920-as évekre megépített altárópár különböző pontjaiból indulva feltárták és kitermelték a kedvező települési adottságaik révén ereszkékkel elérhető szénmezőket.
A széntermelést a nyugalmi karsztvízszinthez közeli települési mélység ellenére folyamatosan kisérték karsztvíz betörések. Az egyidejűleg kiemelt bányavíz mennyisége olykor több 10 m3/min hozamos nagyságrendet ért el, ennek elvezetése az altáró talpán kialakított csorgában történt. Az 1950-es években üzembe helyezett XV és XVI-os aknákat is az altárópárra kapcsolták, többek között kihasználva a termelvény elszállításának kézenfekvő lehetőségét.
Az altáróhoz kapcsolódó mezők termelése 1967-ben, a XV-ös akna termelése 1968-ban fejeződött be. Ekkor a termelést végző egyéb bányarészeket az akkor hatályos előírásoknak megfelelően lezárták.
A tokodi altáróból hajtott IV/c ereszkénél 1972-ben közcélú vízmű létesült a mészkő kaverna vizére, Dorog vízellátása céljából. Ezt 1979-ben az Ágnes ereszke létesítésével kibővítették Csolnok, Leányvár, Kesztölc, Piliscsév és Tokod, majd 1991-ben Tát ellátására.
A kitermelt karsztvíz a fogyasztókhoz bányabeli és külszíni csővezetékeken keresztül jutott el a bekapcsolt településeken létesített tározómedencékbe. A vezetékek először a tárószinten haladtak.majd fúrólyukakon vagy légfeltörésen keresztül jutottak a külszínre, ahol a domborzati sajátosságokat követő nyomvonalon haladtak tovább a tározómedencékig.
Az alagútszint és a külszín között három helyen két-két fúrólyukkal, egy helyen az ún. Ágnesi légfeltöréssel létesítettek vezetékes kapcsolatot az ivóvíz továbbítására.
Időközben az altáró-párhoz csatlakozó, de a víztermelés céljait nem szolgáló bányatérségek a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ Rt és az Észak-dunántúli Bányavagyon Hasznosító Rt finanszírozásában, a megfelelő bányahatósági engedélyek megszerzését követően, bezárásra kerültek az ó-tokodi táróval együtt. Jelenleg csak a víztermelés céljait szolgáló bányatérségek vannak nyitva, ezek a közhasználatú megjelölés szerint az “új tokodi” altáróhoz, vagy a „XVI-os aknai” táróhoz csatlakozó bányatérségek.
A gazdasági feltételek szigorodása, az ivóvíz árának folyamatos emelkedése először a fogyasztás csökkenésében volt érzékelhető. További hatásaként a térségi ivóvíztermelés súlypontját az átvevő ÉDV Rt egyre inkább a dunai parti szűrésű kutakra helyezte át, míg végül a tokodaltárói vízműnél a víztermelés 2001. évben befejeződött.
JELENLEGI HELYZET
A vízbázis jelenlegi tulajdonosai magánszemélyek, akik a korábban a Dorogi Szénbányák, később Infrastruktúra Kft, majd az általa alapított VÍZBÁZIS Kft-t, vele együtt valamennyi tulajdonát megvásárolták.
A tulajdonosok a Kft nevét megváltoztatták, így jelenlegi neve: Aqua Europa Kft. Mintegy 4 évig tartott az a folyamat, mely a szükséges vízjogi és bányafelügyeleti engedélyek megszerzését, valamint az Északdunántúli Vízmű Zrt.-vel kötött hosszútávú vízátadási szerződés aláírását követően, 2007. július 1-jén megíndulhatott a víztermelés.
Aqua Europa kft.
Karsztvíz bázis
Kapcsolat
Aqua Europa Kft.
2386/19
2532 Tokodaltáró
Hungary
T: 33-555917
iroda@aquaeuropa.hu